|
|
|
2007-08-21 22:23:53, kedd
|
| |
| |
|
|
| |
Augusztus 15. Napbaöltözött Asszony
Szűz Mária mennybevételének hittitka azt az igazságot foglalja magában, hogy Jézus anyja, a Boldogságos Szűz Mária, halála után testestével-lelkével a mennyei dicsőségbe felvétetett. E hittételt a kinyilatkoztatás nyomán az Egyház mindenkor vallotta. Az efezusi zsinat (431) Máriát "theotokosz"-nak, istenszülőnek nevezte. Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, a szentséges Szűz elszenderülése névvel illették. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Rómában a 7. században, s itt a 8. századtól Assumptio beatae Mariae, a Boldogságos Szűz menybevételének nevezték.
I. A magyar Mária-tisztelet gyökereit Szent István királyunk országfelajánlásából eredeztetjük. Ám érdemes röviden átgondolni, hogy a Mária-tisztelet rohamosan gyors elterjedésének és felvirágzásának hátterében mi állhatott.
Szent Gellért püspök kisebbik és nagyobbik legendája is arról ír, hogy - tanítása nyomán a magyar nemzet Krisztus anyjának nevét ki nem ejti, hanem csak Úrnőnek mondja, hisz Pannóniát is Szűz Mária családjának nevezte Szent István király -, aki lobogóira Mária képét festette. A szent király országos törvénynapját minden évben augusztus 15-én, azaz Mária elszenderülésének és mennybevételének ünnepén tartotta Székesfehérváron.
A nagyobbik Gellért-legenda szerint István épp egy Nagyboldogasszony-napi prédikációja miatt szerette meg Gellértet, aki a Napbaöltözött Asszonyról beszélt, s aki a kéréseknek nem tudott ellenállni, ha azokat az "Irgalmasság Anyjának" nevében tették fel neki. Az akkori ezredfordulós, Krisztus eljövetelét váró időszakban úgy érezték, az emberiség rászorul az Irgalmasság Anyjának segítségére.
Boldogasszony kifejezésünket sokan a kereszténykor előtti pogány női istenalakra vonatkoztatják. Barna Ferdinánd és Kálmány Lajos, a Szeged környékén sokat kutató római katolikus pap voltak e nézet első képviselői. Megállapítja, hogy a Boldogasszony egy ősi asszonyistenség neve lehetett, amelyet valószínűleg Szent Gellért püspök tanácsára alkalmazhattak a hittérítők Szűz Máriára. Eszerint a boldogasszony kifejezés nem állt túl messze a Szent Mária (Sancta Maria) névtől, ahogyan a latin hívja gyakran Máriát, akinek neve helyett az úrnő (=asszony) szó használata lehet a tisztelet vagy a névmágia jele is.
A korabeli magyar nyelv vallási szókészlete meg volt, amelynek segítségével eleink a keresztény tanításokat ki tudták fejezni. Ezt a nyelvi anyagot Vargyas Lajos néprajzkutató vonta alapos elemzés alá. Keresztény szókészletünk tekintélyes része, mégpedig az egyházszervezetre és a szertartásokra utalók latin, görög, szláv nyelvekből való átvétel. Ám a keresztény tanítás és erkölcs kifejezésére őseink magyar szavakat alkalmaztak, azaz rendelkeztek megfelelő fogalmi készlettel. E fejlett réteghez tartozó szavak: jonh (lélek), áld és átkoz, imád, menny, id (szent), Isten, ördög, üdvözít, üdvösség. Ehhez kapcsolódott még a mind világi, mind vallási vonatkozásban használt szavaink csoportja: böjt, vétek-vétkezik, bűn, bocsát, búcsú, hisz, hit, teremt, örök. Ezekből a kereszténység szókincse bomlik ki előttünk, s jelentésük tehát nem lehetett messze a keresztény tartalmaktól, ezért alkalmazhatták rájuk. A magyarság világképe tehát az ezredforduló körüli években alkalmas volt a kereszténység nyelvi megjelenítésére. Nem véletlenül írta Luitprandt cremonai püspök 950 körül, miután a magyarokkal egy éven át állandó érintkezésben volt, hogy "gens hungarorum videlicet christiana..." azaz "a magyar nemzet nyilvánvalóan keresztény".
A magyarországi latinban, közvetve a magyar nyelvben azonban a latin regina (királynő) mellett megtaláljuk a domina (asszony, úrnő) és a magna domina (nagyasszony) kifejezést is. Dümmerth Dezső történész úgy gondolja, a Szent István király legendáját író Hartvik püspök tudta, hogy a magyar nyelvben létezik egy kifejezés "a boldogasszony (úrnő, uralkodó úrnő, asszony)", amelyet Máriára vonatkoztatva valamiféleképpen vissza akart adni a fordítás során. Ezért használta a fenti latin fogalmakat.
A honfoglalás után, az államalapítás idején a nyelvi alap készen állt egy ilyen kifejezés befogadására. A halványuló pogány vallási képzetek találkoztak a Mária-tiszteletben erősödő keresztény vallásossággal, amely egybeesett a rendi megújulással. Ez kellő alapot adhatott a Mária-kultusz felerősödéséhez és rohamos elterjedéséhez.
II. Szűz Mária testi-lelki megdicsőülésének alapja egyrészt az istenanyasága, másrészt a Szeplőtelen fogantatása.
Azért, hogy fokozottabb szeretetre gyulladjunk égi Édesanyánk iránt, és erőteljesebbé, hatékonyabbá legyen a feltámadásba vetett hitünk, valamint lelkünkben még nagyobb odaadás támadjon a természetfeletti élet és Isten után, vegyük fontolóra Isten hozzánk intézett szavait.
1. Az emberek örök vigasza a Napbaöltözött asszony (Jel 11, 19a; 12,1. 3a-6. 10ab). "Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona." Így köszönti Máriát a liturgia. A Jelenések könyvének látnoka azt a gyermeket váró asszonyt szemléli, aki harcban áll az Isten és az emberek örök ellenségével a sárkánnyal. Ez a küzdelmet és dicsőséget mutató kép annak a messiási ígéretnek a megvalósulására utal, amely a bűnbeesés után Isten ajkáról hangzott el: "Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba." Mindez Jézus Anyja, Mária által valósult meg, aki Fia által a sátánt legyőzte. A győzelemnek, hogy igazán örvendhessünk, nekünk is naponta küzdenünk kell. Ebben a harcunkban Krisztusba és a kegyelmébe vetett hit segít, de mellettünk áll anyai oltalmával Szűz Mária is, aki közbenjár azokért, akik Isten országáért dolgoznak. Ezek a Bárány vére által győznek, akinek a Szűzanya adott életet. Mária, az Üdvözítő anyja által jött el "Istenünk üdvössége, ereje és országa, és az ő Fölkentjének uralma".
Miután a Fiú megdicsőült az Isten trónján, a menekülő asszonynak Isten helyet készített, ez pedig Mária felvételét jelképezi Isten örök dicsőségébe. A Szűzanya a teremtésben az első, aki teljesen átadta magát az Üdvözítőnek és egyedülálló módon együttműködött Vele a gonosz legyőzésében. A Fiú is megosztja elsőként édesanyjával dicsőségét, testével és lelkével felveszi a mennybe.
2. Krisztus a feltámadottak zsengéje (1 Kor 15, 20-26). Szent Pál Krisztusról szólva állítja, hogy ő a feltámadás elsőszülöttje. És mindenki, aki Krisztushoz tartozik egy nap részt kap az ő megdicsőüléséből. A legszorosabban Mária tartozott Krisztushoz, mert soha nem érintette a bűn. Erről kifejezetten szól Isten angyala, amikor köszöntésében Máriát kegyelemmel teljesnek és az asszonyok között egyedül áldottnak nevezte. Aki a mennybe felment megtehette és megtette, hogy Szűz anyját lelkestől-testestől megdicsőítette. "Aki a teremtőt, mint gyermekét keblén hordozta, annak az Isten örömében kell laknia" - mondja Damaszkuszi szent János (+750).
3. A szentség útja egyszerű, ha hittel és alázattal Istenre bízzuk magunkat (Lk 1, 39-59). Mária nemcsak Istennek válaszol szeretettel, hanem rokonát is felkeresi, hogy segítségére legyen. Mária názáreti élete nem volt különb, mint a mi életünk. Lelkületét a világ számára az Isten tárta fel, és attól kezdve sem tudjuk kimerítően szemlélni Máriát. Ki tudná megszámlálni azokat a költőket, írókat, festőket, szobrászokat, zenészeket, liturgiavezetőket, templomépítőket, búcsús zarándokokat, szülőket, akiket Mária lelki szépsége valamilyen formában megihletett.
Erzsébet asszony Mária nagy hitét magasztalja, amellyel elfogadta az isteni akaratot. Mária dicsőítő énekében Istenre mutat, aki nagy dolgokat cselekedett benne. Rövid pillanatra a maga kicsinységét szemléli, hogy magasztalhassa Isten irgalmát, aki a kicsik, az alázatosak és a szegények életében megmutatja hatalmát. Mária Isten végtelen szeretetére adott válasza, változatlanul az, mit az angyalnak adott: "tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát, lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék".
Isten szolgálójának lenni, teljes lelki nyitottságot és benső készséget jelent. Isten pedig részesítette őt Fia kínszenvedésében és dicsőségében. Szűz Mária Krisztussal teljesen azonosult, követte őt a halálban is, de mentesítette őt a halál következményeitől: testét nemcsak megőrizte a feloszlástól, mint egyes szentekét, hanem a világvégi feltámadást megelőzve, Máriát halála után testben is megdicsőítette. Ezért "boldognak hirdeti" minden nemzedék.
4. A mennybe felvett Máriában hatalmas szószólót és példaképet kaptunk. Tőle tanuljuk meg: - hogy alázatosan ismerjük el kicsinységünket, és teljes készséggel adjuk magunkat Isten szolgálatára;
- hogy megingathatatlan hittel higgyünk Isten irgalmas, mindenható szeretetében;
- hogy van túlvilági élet, ahol Isten, a Szűzanya és a szentek koszorúja vár;
- hogy a földön élve természetfeletti beállítottságúak legyünk.
Kérd Istent értünk, bűnösökért, Szent Szűz,
sírva könyörgünk, adj erőt, segíts meg,
bármi veszélyben biztató reményként
csak te ragyogsz fel.
Áldjuk örökké a Szentháromságot,
ő adta néked koronádat, szép Szűz,
ő tett meg téged a mi Királynőnkké,
s Édesanyánkká. Ámen.
Csíkszereda, Darvas-Kozma József
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: valamiféleképpen, természetfeletti, megdicsőüléséből, születésnapjáról, kinyilatkoztatás, megdicsőülésének, beállítottságúak, székesfehérváron, mennybevételének, kínszenvedésében, megingathatatlan, megvalósulására, szentháromságot, kicsinységünket, szolgálóleányát, megjelenítésére, menybevételének, templomépítőket, felvirágzásának, asszonyistenség, felerősödéséhez, vonatkoztatják, magasztalhassa, együttműködött, alkalmazhatták, szertartásokra, elterjedéséhez, elterjedésének, megdicsőítette, vallásossággal, alkalmazhattak, legszorosabban, kifejezésünket, elszenderülése, kereszténység, változatlanul, igazságot foglalja, mennyei dicsőségbe, kinyilatkoztatás nyomán, efezusi zsinat, ünnepet Dormitio, szentséges Szűz, magyar Mária-tisztelet, magyar nemzet, szent király, nagyobbik Gellért-legenda, akkori ezredfordulós, emberiség rászorul, kereszténykor előtti, hittérítők Szűz, boldogasszony kifejezés, latin hívja, Napbaöltözött Asszony, Szűz Mária, Boldogságos Szűz Mária, Boldogságos Szűz, Szent István, Szent Gellért, Napbaöltözött Asszonyról, Irgalmasság Anyjának, Barna Ferdinánd, Kálmány Lajos, Szűz Máriára, Szent Mária, Sancta Maria, Vargyas Lajos, Dümmerth Dezső, Mindez Jézus Anyja, Szent Pál Krisztusról, Mária Isten, Szűz Mária Krisztussal, Kérd Istent, Szent Szűz, Darvas-Kozma József,
|
|
|
|
|
|
| igazságot foglalja, mennyei dicsőségbe, kinyilatkoztatás nyomán, efezusi zsinat, ünnepet Dormitio, szentséges Szűz, magyar Mária-tisztelet, magyar nemzet, szent király, nagyobbik Gellért-legenda, akkori ezredfordulós, emberiség rászorul, kereszténykor előtti, hittérítők Szűz, boldogasszony kifejezés, latin hívja, tisztelet vagy, névmágia jele, korabeli magyar, keresztény tanításokat, nyelvi anyagot, szertartásokra utalók, keresztény tanítás, mind világi, kereszténység szókincse, keresztény tartalmaktól, magyarság világképe, ezredforduló körüli, kereszténység nyelvi, magyarországi latinban, magyar nyelvben, latin regina, magna domina, fordítás során, fenti latin, honfoglalás után, államalapítás idején, nyelvi alap, ilyen kifejezés, halványuló pogány, rendi megújulással, feltámadásba vetett, természetfeletti élet, emberek örök, égen nagy, gyermeket váró, messiási ígéretnek, megvalósulására utal, bűnbeesés után, asszony közé, sarkát veszed, sátánt legyőzte, harcunkban Krisztusba, kegyelmébe vetett, menekülő asszonynak, gonosz legyőzésében, feltámadottak zsengéje, feltámadás elsőszülöttje, legszorosabban Mária, asszonyok között, mennybe felment, szentség útja, világ számára, isteni akaratot, maga kicsinységét, szegények életében, angyalnak adott, halál következményeitől, világvégi feltámadást, mennybe felvett, szentek koszorúja, földön élve, valamiféleképpen, természetfeletti, megdicsőüléséből, születésnapjáról, kinyilatkoztatás, megdicsőülésének, beállítottságúak, székesfehérváron, mennybevételének, kínszenvedésében, megingathatatlan, megvalósulására, szentháromságot, kicsinységünket, szolgálóleányát, megjelenítésére, menybevételének, templomépítőket, felvirágzásának, asszonyistenség, felerősödéséhez, vonatkoztatják, magasztalhassa, együttműködött, alkalmazhatták, szertartásokra, elterjedéséhez, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1050
- e Hét: 6558
- e Hónap: 15162
- e Év: 51103
|
|
|
Offline
